Mekkora legyen, hova tegyem? Ezekre figyelj faházad méretezésénél és elhelyezésénél.
Leendő faházad helyét és méretét érdemes alaposan végiggondolni, hogy az új épület mindenben megfeleljen számodra. Ebben a Tamás Tippek cikkben sorra vesszük a jogszabályi és praktikus szempontokat, amik segítenek a döntésben.
A faházépítés azért is vonzó megoldás a különböző ingatlanbővítési igényekre, mert a legtöbb esetben nem szükséges hozzá építési engedélyt beszerezni. A jogszabály kimondja, hogy nincsen építési engedélyhez kötve az olyan, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot. Ez a 100 köbméter a belső méretre értendő, tehát 2,5 méteres belmagassággal számolva körülbelül 40 négyzetméteres szobanagyságot jelent. Persze attól, hogy nincs szükség építési engedélyre a faházakat is be kell jelenteni az önkormányzatnál. A hivatalt már csak azért is érdemes felkeresni, mert ott segítséget nyújtanak az olyan szabályozásokban is, amelyek településről településre, sőt, néha utcáról utcára is változnak. Ilyen előírások vonatkoznak az épület legnagyobb engedélyezett magasságára, a szomszéd háztól és a kerítéstől való távolságra, és akár a tető dőlésszögére is. Ezek pedig jelentősen meghatározzák az épület méreteit és elhelyezését.
Térjünk még egy pillanatra vissza az előbb említett belső méretre. Könnyű megfeledkezni a kockás papíron ceruzával húzott tervezővonalaknál a falvastagságról. Faházaink falai általában 15 cm vastagságúak, tehát egy 40 négyzetméteres belső területű ház alapja 44 négyzetméter lesz. Persze, a méretezésnél ne az legyen a cél, hogy a lehető legnagyobb építési engedély nélkül építhető házat tervezzük meg, inkább azt tartsuk szem előtt, hogy céljainknak megfeleljen az épület.
A jogszabályokon túl a méretezésnél és elhelyezésnél nagyon befolyásolóak a gyakorlati szempontok is. Nyilván úgy szeretnénk minél nagyobb belső teret, hogy a lehető legkevesebb területet vegyük el a kertből. Ennek ellenére ne építsük rá a faházat teljesen a kerítésre vagy a szomszéd házra. Mindenképpen hagyjunk legalább 40-50 cm helyet a faház falai mellett, hogy körbejárható legyen, és például neki lehessen támasztani egy létrát, ha ereszt szeretnénk tisztítani.
Apropó, eresz: ha fa alá helyezzük a házat, számolni kell azzal, hogy a leveleket időnként ki kell szednünk az ereszből. Különösen a tűlevelek képesek alaposan eltömíteni a csatornát. Egy megfelelő távolságban lévő fa ugyanakkor előnyös is lehet, hiszen árnyékával óvhatja a faházat a tűző naptól. Ezzel meg is érkeztünk a tájolás kérdéséhez. Nézzük meg, hogyan jár a nap a kert felett, és úgy tájoljuk a faházat, hogy a számunkra ideális napszakban érje a fény és a meleg. Ezt természetesen a nyílászárók tervezésével is lehet befolyásolni, és ezzel egy későbbi cikkben foglalkozunk is még.
A fő lakóépülettől való távolságot is több tényező befolyásolhatja. Mire szeretnénk használni a faházat? Home office lesz? Akkor lehet, hogy érdemes a lakóépülethez közelebb tenni, így, ha át kell valamiért ugranunk, nem az egész kerten kell végigsétálnunk. Zeneszobát, bulihelységet szeretnénk? Akkor viszont érdemes a lakóépülettől és a szomszédoktól minél távolabbi helyet választani. Azt se felejtsük el, hogy a lakóépület és a faház közötti távolság azt is meghatározza, mennyit és hol kell felásnunk a kertből a villany vagy a vizes csatlakozások bekötéséhez.
Maradtak még kérdéseid? Oszd meg velünk az észrevételeidet Facebookon és igyekszünk kommentben vagy akár egy soron következő Tamás Tippekben válaszolni.
