Építkezzünk rétegesen, avagy, mi van a falakban
Miből épül egy faház? Hát, fából! Na, jó, azért egy kicsit több minden van a falakban, és a fa se lehet akármilyen. Legalábbis, ha minőséget szeretnénk, és hosszú távra tervezünk. Nézzük, meg, miből épül egy Tamás Faház.
Alapértelmezett esetben 8 különböző anyagból állnak össze faházaink falai. Haladjunk kívülről belülre, és nézzük meg, melyik rétegnek mi a szerepe, és mikre figyelünk oda a kiválasztásánál.
Külső borítás – A faházak külső borítására általában borovi vagy lucfenyőt használunk. A két fafajta eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, ebből származnak előnyeik és hátrányaik.
A borovi fenyő sok gyantát tartalmaz és nagyobb szálsűrűségű, mint a luc. Ez rögtön egyértelművé válik, ha megemelünk egy borovi, illetve egy luc hajópadlódeszkát, mert a borovi körülbelül kétszer olyan nehéz lesz. Ez a nagyobb tömörség és gyantatartalom erősebbé teszi az anyagot, mégse mindenhová ez a jobb választás. Ha faházunk olyan helyen áll, ahol folyamatosan süti a nap, és nyáron nagyon felmelegszik, a gyanta kicsapódhat a fából, és nem túl esztétikus folyásokat képezhet a falon. A borovi olyan sok gyantát tartalmaz, hogy az ilyen folyások, akár 5 éven át folyamatosan megjelenhetnek a forróbb napokon. A folyásokat megdermedésük után le lehet kaparni, de ilyenkor sérülhet a fa lakkozása is, tehát ezt érdemes figyelembe venni a választásnál.
A lucfenyő lazább szálszerkezetű és kevesebb gyantát tartalmaz. Ezt a fenyőt könnyebb gyalulni, és simább felület érhető el. A kevesebb gyanta miatt nem fenyeget a gyantafolyás, de a kisebb sűrűség miatt a luc hajlamosabb a vetemedésre, ha olyan helyen használják fel, ahol gyakran váltakozik a nedves és a meleg környezet, tehát felváltva éri eső, majd nagy forróság. A vetemedés kockázata jelentősen csökkenthető, ha minőségi faanyagból készül a borítás. A Tamás Faházaknál használt luc az osztrák Hasslacher cég terméke. A faanyagokat A (első osztályú) A-B (vegyes első- és másodosztályú), B (másodosztályú), B-C (vegyes másod és harmadosztályú) és C (harmadosztályú) minőségi csoportokba sorolják. A Tamás Faházakhoz rendelt anyagok 30%-ban A, 70%-ban A-B osztályú fát tartalmaznak. Mi azonban még ennél is tovább megyünk és a leszállított hajópadlókat egyesével átnézzük, és külső borításra csak olyan lapokat használunk, amelyben nem fut bél, ami növelheti a vetemedésre való hajlamot.
Páraáteresztő fólia – A külső fenyőborítást alá egy egyirányú páraáteresztő fólia kerül. Ez a fólia az esetlegesen a ház belsejéből érkező párát képes kivezetni, de kívülről befelé nem engedi át a nedvességet. A fólia külső felének ezt a víztaszító képességét teszteltük is a Tamás Faháznál egy 2 méteres fóliadarabon, amelyből medencét képeztünk, és 2 liter vizet öntöttünk rá. A fólia még 1 óra múlva sem engedett át egy csepp vizet sem. Az egyirányú páraáteresztő fóliát 1 méter széles csíkokban vízszintesen helyezzük fel a külső borítás alá, úgy, hogy a feljebb lévő csík öntapadó széle mindig 10 cm szélességben ráfed az alatta futó fóliacsíkra, hogy a fóliák közé se férkőzhessen be nedvesség kívülről.
Vázszerkezet - Befelé haladva elértünk a fal központi eleméhez, a favázhoz. Tulajdonképpen ehhez rögzítjük a már két felsorolt, és az ezt követő rétegeket is. A faváz 5x10 cm profilú lucfenyő gerendákból készül. Mindegyik gerendát gombamentesítő fürdőben készítik elő, és az összeállított váz 30 cm magasságban egy folyékony gumi bevonatot is kap, aminek köszönhetően a váz még egy csőtörés esetén sem szívna fel magába nedvességet. Érdemes odafigyelni arra is, hogy mivel rögzítjük a vázszerkezet elemeit egymáshoz. Mi erre ácsszerkezeti csavart használunk, ezzel biztosítjuk, hogy a fa száradása során se lazuljon a kötés.
Vázszerkezet szigetelése – A Tamás Faházak 10 cm széles vázgerendái közötti terekbe a legtöbbször 10 cm vastag kőzetgyapotot helyezünk el. Ha szeretnéd még tovább növelni a szigetelés hatékonyságát a vázszerkezetet purhabbal is ki lehet tölteni. A 10 cm vastag purhabréteg hőszigetelése 20-22 cm kőzetgyapottal ér fel.
Légpárnás párazáró hőtükörfólia – A szigetelt vázat párazáró fóliával fedjük le. Mi szeretünk ebbe is egy kis extrát vinni, hogy még jobb hőszigetelést biztosítsunk. Az általunk használt, a csomagolásból ismert buborékfóliából és hőtükörfóliából álló párazáró réteghez a szaunaházak készítéséhez is használt fóliával dolgozunk.
Belső burkolat – A Tamás Faházakban alapértelmezetten lambériát vagy gipszkartont használunk. A lambéria 12 mm vastag és válogatott A-B deszkákból készül. A lambériát telephelyünkön egy réteg lazúrral fedjük, majd visszacsomagoljuk őket, és így szállítjuk a helyszínre. Ha gipszkartont választasz, azt glettelés után lehet a kívánt színre festeni. Természetesen más burkolatot is lehet használni, és ezekkel majd egy következő tippben foglalkozunk, és megvizsgáljuk a jellemzőiket.
Padló –Javasolni szoktuk, hogy mielőtt elkezdjük építeni a házat a betonalapokat egy GV35 párazáró réteggel készítsék elő a megrendelőink. Ez megakadályozza, hogy a betonból továbbjusson a talajpára. A GV35 bevonat fölé lépésálló XPS szigetelőlapok kerülnek. Az 50 cm széles és 5 cm magas XPS lapokat stafnilécek közé fektetjük le, és föléjük a falaknál már bemutatott buborékfóliás hőtükörfólia kerül. Ezekre jön a járó hajópadló, vagy a vinyl burkolat. Utóbbi esetben a hőtükörfóliára még 12 mm-es OSB-lapokat illesztünk, és erre jönnek a vinyl megfelelő rétegei.
Ezzel végére értünk az alapértelmezett Tamás Faházas rétegrendnek, de a lehetőségeknek ez még távolról sincs vége. Következő cikkünkben bemutatjuk majd, milyen további burkolatokat kérhettek tőlünk kívülre és belülre egyaránt. Ha felmerültek benned ezzel kapcsolatban kérdések, írd meg nekünk Facebookon vagy keress minket e-mailben vagy telefonon.
